Važan segemnt u očuvanju mađarskog jezika u Južnom Banatu je Rimokatolička župa Sveti Gerhard. Župnik Alen Palatinuš daje sve od sebe da održi mađarsku versku zajednicu i da deca nauče mađarski jezik.
“Kao župnik nastojim da deca oko mene nauče mađarski jezik kad god je to moguće. Crkva svetog Gerharda je čuvar mađarskog jezika u cilju opstanka mađarske zajednice. Pre dve godine uz pomoć Nacionalnog saveta mađarske nacionalne manjine za decu smo pokrenuli besplatnu školicu mađarskog jezika. Ove godine uz pomoć Fondacije Bethlen Gabor Zrt nastavili smo sa školicom gde osim dece iz Vršca dolaze i dece iz okolnih mesta.” – istakao je velečasni Alen Palatinuš.
Profesorka mađarskog i engleskog jezika Timea Žamboki uz igru i pesmu na kreativan način trudi se da znanje mađarskog jezika prenese na decu.
– Recite nam na koji način funkcioniše školica mađarskog jezika?
Školica se održava svake subote u prepodnevnim satima. Izabrali smo ovaj termin jer i deca i roditelji u ovo vreme imaju najviše slobodnog vremena i ovako je moguće da budu prisutni u što većem broju. Na početku časova ponavljamo gradivo sa prethodnih časova i uvodim novu temu kroz igre i pesmice. U drugom delu časa uvežbavamo i utvrđujemo novi vokabular tako što crtamo, bojimo i pravimo raznorazne ručne radove vezano za temu časa. Istovremeno u drugom delu časa praktikujem metod diferencijaciju nastave. Deca koji dolaze na časove imaju od 4 do 10 godina i neophodno je da dok deca manjeg uzrasta crtaju ili boje, sa starijem decom učimo o temu malo temeljnije.
– Koliko je ova školica značajna za očuvanje mađarskog jezika i za tolerantan odnos prema drugim zajednicama?
Školica je veoma značajna za očuvanje mađarskog jezika i deca su veoma srećna što imaju ovu mogućnost. Većina dece je iz mešovitih brakova i maternji jezik im je srpski jezik. Međutim interesantno im je kako „baba i deda“ pričaju mađarski jezik pa samim tim i oni imaju volju da nauče mađarski. Nauka kaže da asimilacija nacionalne manjine je sasvim prirodan i normalan proces i pripadnici te male zajednice mogu jedino da usporavaju ovu pojavu. Naš cilj je da sačuvamo našu kulturu, tradiciju i jezik koliko je to moguće, da sarađujemo i održimo zdrav i miran odnos sa ostalim zajednicama pa i sa većinom isto kao što smo radili i do sada.
– Angažovani ste i u školama gde se izučava mađarski jezik sa elementima nacionalne kulture, recite nam nešto više o tim časovima, koje se sve aktivnosti sprovede na časovima?
Mađarski jezik sa elementima nacionalne kulture je izborni predmet i nije potrebno da deca imaju prethodno znanje ili bilo koji povezanost sa mađarskom jezikom. Na časovima učimo na sličan način kao u župi jer i u školama su grupe mešovitih uzrasta dece. Deca su svesna da mađarski jezik nije među najpopularnijim jezicima na svetu, ali ipak smatraju da će im biti od koristi u budućnosti. Takođe, veoma su me iznenadila deca u školi kad su mi rekli da žele da uče mađarski jezik jer „koliko jezika znaš, toliko ljudi vrediš“. Ovim putem želim da zahvalim svim roditeljima da na ovako lep način vaspitavaju svoju decu i da im daju šansu da obogate svoja znanja.
A Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia mint a magyar nyelv őrzője
Dél – Bánátban a magyar nyelv megőrzésében nagy szerepet játszik a Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia. Palatinus Alen plébános mindent megtesz azért, hogy összetartsa a magyar hitközösséget és hogy a gyermekek megtanuljanak magyarul.
“Plébánosként arra törekszem, hogy a körülöttem lévő gyermekek tanulják a magyar nyelvet, amikor csak lehetőség adódik erre. A Szent Gellért plébánia a magyar nyelv őrzőjének is nevezhető, s fő célja a magyar közösség fennmaradásának elősegítése. Két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően megkezdődött a magyar nyelv oktatása ingyenes hétvégi kisiskola formájában. Ebben az évben a Bethen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően folytatódnak a hétvégi foglalkozások, amelyeken nem csak a verseci gyermekek vesznek részt, hanem a környező falvakból is vannak résztvevők.” – nyilatkozta Palatinus Alen tisztelendő atya.
Zsámboki Tímea magyar nyelv és kultúra tanára, valamint angoltanár játékokon és dalokon keresztül, kreatív módon törekszik arra, hogy magyar nyelvtudását átadja a gyermekeknek.
– Mondja el, hogy milyen módon folynak a magyar nyelvű foglalkozások.
A foglalkozások szombaton a délelőtti órákban vannak megtartva. Azért választottuk ezt az időpontot, mivel mind a gyermekeknek, mind a szülőknek ekkor van szabadidejük, s így minél nagyobb számban tudnak jelen lenni az órákon. A foglalkozások elején először átismételjük az előző órán tanultakat, majd játékokon, táncokon és dalokon keresztül bevezetem az új témát. Az óra második részében a tanultak gyakorlására és megerősítésére fektetem a hangsúlyt, a gyermekek rajzolnak, színeznek és különböző feladatokat oldanak meg a tanult témával kapcsolatban ezzel is fejlesztve a szókincset. Az óra második részében jut időm differenciálni is, hiszen a gyermekek igen széles korosztályba tartoznak, 4-10 évesek. Amíg a kicsik színeznek, addig a nagyobbakkal alaposabban át tudjuk beszélni az adott témát.
– A magyar nyelvű foglalkozások mennyiben járulnak hozzá a magyar nyelv megőrzéséhez és a más közösségekkel való kapcsolathoz?
A foglalkozások nagyban hozzájárulnak a magyar nyelv megőrzéséhez, és a gyermekek boldogok, hogy adott számukra ez a lehetőség. A gyermekek többsége vegyesházasságból származik és az anyanyelvük a szerb nyelv. Ennek ellenére érdekes a gyermekek számara az, hogy a nagyszülők magyarul beszélnek és ezáltal ők is kedvet kapnak a magyar nyelv tanulásához. A tudomány azt állítja, hogy egy kisebb népcsoport beolvadása egy nagyobba természtes folyamat, és az adott kisebbségben élő népcsoport csak lelassítani tudja ezt a folyamatot. A mi célunk az, hogy megőrizzük kultúránkat, hagyományainkat és nyelvünket mindaddig amíg ez lehetséges. Továbbá szeretnénk békés, kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani más kisebbségekkel, valamint a többséggel is ugyanúgy, ahogy ezt eddig is tettük.
– Értesüléseim szerint általános iskolában is tanít magyart, mint környezetnyelvet. Meséljen az órákról, valamint arról, hogyan tanulnak a gyermekek.
A magyar nyelv, mint környezetnyelv választható tantárgy. Azok a gyermekek, akik ezt a tantárgyat választják nem szükséges, hogy rendelkezzenek előzőleges magyar nyelvtudéssal és nem szükséges, hogy magyar gyökereik legyenek. Az órákon nagyon hasonló módon tanulunk, mint a plébánián, hiszen itt is vegyes életkori csoportokról van szó. A gyermekek tudatában vannak annak, hogy a magyar nyelv nem a legnépszerűbb a világ nyelvei között, ám mégis úgy gondolják, hogy a jövőben javukra válhat ez a nyelvtudás. Továbbá igen megleptek a diákok, amikor kijelentették, hogy ők azért szertnének magyarul tanulni, mivel egyetértenek a mondással, miszerint: „ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”. Ezúttal szeretném megköszönni a szülőknek, hogy ilyen szépen nevelik gyermekeiket, és hogy lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek készélesítsék képességeik sorát.
*Ovaj projekat je sufinansiran iz budžeta AP Vojvodina – Pokrajinskog sekretarijata za kulturu, javno informisanje i odnose sa verskim zajednicama. Stavovi izneti u podržanom projektu nužno ne izražavaju stavove organa koji je dodelio sredstva.
